Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

Amit tudni érdemes a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításról

2017 januárjától kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden tervezőnek és fővállalkozó kivitelezőnek. Lássuk ez pontosan mit jelent a gyakorlatban.

 

Mi is az a felelősségbiztosítás?

Alapvetően minden felelősségbiztosításnak az a célja, hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, esetleges károkra. Az építtetők, megbízók, „harmadik személyek” (mint például egy építkezés melletti szomszéd) joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy a tervező nem megfelelő magatartása, vagy a kivitelező hibás munkavégzése okozott kárt a felépített, vagy a környezetében lévő ingatlanokban. A károkozásért a tervező, kivitelező anyagilag is felelős. A kárt elszenvedők a bíróság előtt joggal kérhetnek kártérítést. Egyértelmű tehát, hogy mindkét félnek, a megrendelőnek és a tervezőnek/kivitelezőnek is szoros érdeke fűződik hozzá, hogy legyen felelősségbiztosításuk, hiszen nagyobb biztonságot jelent. Mi is, az EVB-nél örömmel fogadtuk a hírt.

 

Minden építkezésre vonatkozik a rendelet?

Jelenleg csak az úgynevezett „egyszerű bejelentéssel induló” építkezéseknél kötelező biztosítást kötni (ez a 300 négyzetméternél kisebb összes hasznos alapterületű új lakóépületet jelenti), az „engedélyköteleles” építkezéseknél egyelőre nem.

 

Hogyan kell szerződést kötni ennek fényében?

A biztosítás meglétéről a tervezőnek a tervezői, a kivitelezőnek a kivitelezői szerződésben kell nyilatkoznia. Ez a 2017 januárjától kötött szerződésekre vonatkozik (tervezői biztosításról akkor kell nyilatkozni, ha az építési naplót február 16. után fogják készenlétbe helyezni, kivitelezői biztosításról pedig akkor kell nyilatkozni, ha az építési napló megnyitása február elseje után történik). Az építéshatóság is ellenőrzi a biztosítás meglétét.

 

Ki miért felelős az építkezés során?

A tervező felelős:

  • az általa készített építészeti-műszaki dokumentációkért (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)
  • műszaki tartalmának szakszerűségéért,
  • valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
  • építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
  • az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
  • a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A kivitelező felelős:

  • az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
  • az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési tervben előírtak betartásáért és betartatásáért,
  • az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.

A felelős műszaki vezető felelős:

  • az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
  • a szakmunka irányításáért,
  • kormányrendeletben meghatározott feladatai körében – az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá
  • az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
  • a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Az építtető felelős:

  • az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
  • az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
  • az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
  • a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési tervben foglaltak betartásáért,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért,
  • az építési munkaterület átadásáért,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
  • azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
  • azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, valamint
  • az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

 

Meddig érvényes a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt, és 3 évvel azon túl keletkezett károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek érvényben kell maradnia a tervező esetén legalább az építési főnapló megnyitását követő 2 évig, a kivitelező esetén az épület átadásáig. Ezt követi a 3 éves időszak, így a biztosítás fedezetet tud nyújtani a késöbb kiderülő esetleges hibákra.
Mi az EVB-nél már évek óta 3 év garanciát adtunk munkáinkra, ezzel is jelezve munkánkba vetett bizalmunkat, de örömmel látjuk, hogy ez kötelező gyakorlat lesz.

 

A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással kapcsolatban a jogszabályi részletekről az elsősorban építőipari joggal foglalkozó dr. Dobos István ügyvéd szakmai blogján olvashatsz.

Érdekel az építészet és az építőipar? Kövesd az EVB Építőt a Facebookon!


Forrás: 353/2016 kormányrendelet, Építőélet, Építési Jog